[vc_row][vc_column][vc_column_text]
Sajnos nem az én találmányom. Egy minimalista csoport osztotta meg a hónap első napjától ezt a játéknak nevezett kihívást. A feladat: minden nap egyel több kacatot távolíts el a lakásból. (Kuka, adomány, eladás, ajándék, akármi).
Az első nap egy tárgytól köszönök el, a második nap kettőtől és így tovább. Ez összesen 496 db tárgyat jelent a hónap utolsó napjára.
Az elején könnyű, bár otthonom a sok költözés és Marie Kondo nyomán igazán lom-mentes és rendszerezett. Egy évvel vagyok túl legutóbbi költözésünkön. Később érzem, hogy a napok előre haladtával egyre nagyobb bajban leszek – el fognak fogyni a kidobandó cuccaim.
[/vc_column_text][vc_separator color=”mulled_wine” style=”shadow” border_width=”2″][vc_column_text]
Könnyedén, gyorsan.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_separator color=”mulled_wine” style=”shadow” border_width=”2″][vc_single_image image=”1508″ img_size=”1500×900″ alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_separator color=”mulled_wine” style=”shadow” border_width=”2″][vc_column_text]
Az első hetet a fürdőben kezdem. Régen hosszabb hajam volt… Ennek emlékei és drogériás impulzusvásárlásaim során bejutott, de sosem kedvelt hajba valók távoznak az első öt napban. Igen, ezek nagyon apró dolgok, de azt is tudom, hogy a vége el fog durvulni, ami a mennyiséget illeti. Szóval muszáj „spórolnom”.
[/vc_column_text][vc_separator color=”mulled_wine” style=”shadow” border_width=”2″][vc_column_text]
Ahol nincs sok felesleg
[/vc_column_text][vc_separator color=”mulled_wine” style=”shadow” border_width=”2″][vc_single_image image=”1509″ img_size=”1500×900″ alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_separator style=”shadow”][vc_column_text]
Következő héten a konyha következik és a mindenes gardróbszekrény. Amikor valahonnan több kacat kerül elő, mint az aktuális nap, azt a fotózás kedvéért későbbre időzítem. Ezért van néha egy kicsi ugrálás a helyszínek és a kategóriák között. Az IKEA kulcsok tekintetében igazán nagyvonalú vagyok: egy darabnak számolom :).
[/vc_column_text][vc_separator style=”shadow”][vc_column_text]
Itt elborít mindent a kacat
[/vc_column_text][vc_separator style=”shadow”][vc_single_image image=”1510″ img_size=”1500×900″ alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_separator color=”mulled_wine” style=”shadow” border_width=”2″][vc_column_text]
Ahogy végzek a közös helyiségekkel, orvul besettenkedek középső fiam szobájába, és a lustaságból őrizgetett, zsebből előkerülő, soha semmire nem kellő műtyűröket a kukába szórom. Bevallom, itt kezd elfogyni a türelmem és nem keresek gazdát a holmiknak. Utólag elmesélem neki, hogy mit műveltem, szerencsére nem haragszik és nem is keres semmit az eltűnt holmik közül. (Ezek szerint tényleg csak a haszontalan cuccoktól válok meg.) A festékek és nespresso kapszulák a Cseppkő ovisok kezében hasznosulnak. A ruháim szelektálása a sokadik kör után nem egyszerű – adományba mennek.
[/vc_column_text][vc_separator style=”shadow”][vc_column_text]
A nagyján túl vagyunk
[/vc_column_text][vc_separator style=”shadow”][vc_single_image image=”1511″ img_size=”1500×900″ alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_separator style=”shadow”][vc_column_text]A legkisebb szobája következik, itt nincs kidobandó ruha, mert minden kinőtt darab gyorsan a barátnőm kisfián találja magát. A játékokat természetesen a csemetével együtt szortírozzuk, a JátékTuriba viszem, mint mindig –, és elég sok pénz befolyik belőle. Az „érdekes” üres krémes fiolák, technika órára tartogatott műanyag dobozok lelkiismeret-furdalás nélkül a kukában végzik. Amitől a legkönnyebben megválok: a gimis felvételi gyakorló feladatsorai, amelyek oly sok estén keserítették meg az életünket. Aki túl van ezen a megpróbáltatáson, tudja miről mesélek…[/vc_column_text][vc_separator style=”shadow”][vc_column_text]
Az utolsó napok kínjai
[/vc_column_text][vc_separator style=”shadow”][vc_single_image image=”1512″ img_size=”1500×900″ alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_separator style=”shadow”][vc_column_text]
Az utolsó hétre kezdek bekattanni, vacsorázás közben, a zuhany alatt állva, a kanapén olvasgatva is a lakást pásztázom, van-e még „kidobni-való”. .. A családom is türelmét veszti, a vacsorát követelik. A papírokat, a teraszt, a krea dobozomat és a menet közben kinőtt, elveszített fél pár holmikat hagyom a végére. A 31. napon már nem számolom a papírdarabokat, szerintem meg van a darabszám.
[/vc_column_text][vc_separator style=”shadow”][vc_column_text]
Most tényleg rend van otthon. Plusz rájöttem, ha rendezett és kacatmentes otthonra vágysz, akkor egyetlen szelektálás után sem dőlhetsz boldogan hátra, hanem rendszeres és módszeres felülvizsgálatra van szükség. Kicsit olyan, mint a párkapcsolat: folyamatosan dolgozni kell rajta, ha meg akarod őrizni a harmóniát és a vibrálást.
Némelyik kacat bevallom -, nem a kukában landolt. ITT és ITT láthatod, hogyan végezték!
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]